Amikor elkezdek a kultúráról beszélni vagy írni, akkor már előre tudom, hogy végeláthatatlan hosszú gondolatsorba kezdek bele. Hiszen számomra az egyik legizgalmasabb téma és kihívás a különböző kultúrák találkozása, azok megértése és elfogadása, a belőlük eredő helyzetek, konfliktusok megoldása.
Ha szüksége van egy szemléletváltó támogatásra, amely segít továbblépni és eligazodni a megváltozott világban, vegye fel velem a kapcsolatot!
Ha többet szeretne tudni az interkulturális coachingról, klikkeljen ide!
Home office: az új vállalati munkakultúra
További részletekért klikkeljen ide!
KKV vezetői kultúraváltás
További részletekért klikkeljen ide!
Ha szeretné elolvasni gondolataimat a kultúra értelmezéséről, görgessen lejjebb…
Már pályafutásom legelején szembesültem azzal a kihívással, amely később is elkísért szakmai életemen, és amely végül a legizgalmasabb feladat lett számomra. Több mint két évtizedig egy francia retail, kereskedelmi céget képviseltem és vezettem Magyarországon, főnökeim francia top-menedzserek voltak, akiktől az utasításokat, iránymutatásokat kaptam, akikkel rendszeresen nemzetközi értekezleteken, továbbképzéseken vettem részt. Csapatom tagjainak több mint nyolcvan százaléka felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, magyar bolti eladók, akik számára én képviseltem az anyacéget, a francia márkát, akik közvetlenül nem tudtak kommunikálni sem a francia, sem a régióbeli munkatársakkal, akik a céget rajtam keresztül értették és ismerték meg. És ami még fontosabb volt, munkatársaim értékesítették a cég termékeit magyar vásárlók számára, azaz a magyarországi közönség számára csapatommal együtt képviseltük ezt a francia márkát.
… és középen álltam én közvetítőként, mozgatórugóként, a különböző nemzeti, szervezeti, társadalmi kultúrák „olvasztótégelyként”…
KULTÚRA…
Gyakran használjuk ezt a szót, de tudjuk-e valójában mit takar? Hiszen a kultúra szóról hétköznapi szóhasználatban először leginkább a művészeti alkotások jutnak eszünkbe, mint a például a színházi, zenei, irodalmi, képzőművészeti vagy építészeti művek. Igen, ezek azok a „kézzelfogható”, érzékszerveinkkel érzékelhető, tárgyiasult produktumok, amelyek megértéséhez ugyanakkor elengedhetetlen megérteni a kultúrák működését, azaz tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amik olyanná formálták ezeket az alkotásokat, amilyennek látjuk őket. És ez már egy másik kultúrafelfogás. Ez az a kultúrafelfogás, amellyel foglalkoznunk kell akkor, amikor interkulturális coachingról beszélünk.
TUDJUK, DE NEM LÁTJUK….
A kultúra szónak rengeteg meghatározása van, talán az egyik legegyszerűbb: egy csoport kultúrája azon jellemzők összessége, amely megkülönbözteti őket egy másik csoport tagjaitól. Olyan közös szimbólumrendszer, amely révén az adott kultúra tagjai érintkeznek és a közösségi létüket szervezik. Vannak „látható”, könnyen megfigyelhető részei (pl. nyelv, gesztusok, illem, hagyományok, viselkedési normák stb), és vannak rejtett elemei, amelyről az ismereteink a „nem látható” szférában vannak. Ez utóbbi valójában terjedelmében és lényegében is jelentősebb, mivel ez adja a kultúra lényegét. Ennek nem is vagyunk tudatában, amíg nem ébredünk rá, hogy valami miatt másként gondolkodunk, mint – más kulturális háttérrel rendelkező – társaink. Ilyen rejtett elemek pl. a döntéshozatali mechanizmusok, a konfliktuskezelési vagy probléma megoldási stratégiák és rengeteg belső norma. Ez a kultúráról való – szavakba nem önthető – tudásunk, amely a társadalom működését, társas viselkedést meghatározó gondolkodásmódot és értékrendet képviseli.
KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEK – DIVERZITÁS
Mindannyian több csoporthoz, kulturális csoporthoz tartozunk. Amikor különböző kultúrákról, különböző kulturális háttérről, kulturális gyökerekről beszélünk, leggyakrabban a földrajzi vagy nemzetiségi, vallási, etnikai csoportok kulturális különbözőségeire gondolunk. Ez jut eszünkbe először akkor is, amikor interkulturalitásról beszélünk. Pedig a kultúrának sokkal több szintje van, ugyanúgy létezik például „szakmai” kultúra, azonos foglalkozású, vagy ugyanazt a képzést, tanulmányokat elvégző emberek közös kultúrája. Beszélhetünk vállalati, szervezeti kultúráról, vagy akár vállalaton belül bizonyos munkakörök, beosztásokhoz kapcsolódó kulturális háttérről. Társadalmi hovatartozásunk is meghatározza viselkedésünket, kultúránkat, aszerint, hogy milyen csoportokhoz tartozunk, milyen tevékenységeket végzünk, milyen családból jövünk, kik a barátaink. És beszélnünk kell nemi kultúránkról is, nemi különbözőségünkről, hiszen mindannyian különbözőek vagyunk aszerint is, hogy nő vagy férfi az illető, milyen a nemi affinitása, szexuális beállítódása.
NEMZETI ÉS SZERVEZETI KULTÚRA KÖLCSÖNHATÁSA
Két évtizedes vezetői pályafutásom alatt döntéshozóként nem csupán azzal a nemzeti kulturális kihívással kellett megküzdenem, hogy egy francia céget képviseltem Magyarországon, de az anyavállalat egy több ezer főt foglalkoztató óriás-szervezet volt a francia vállalati kultúrára jellemző hierarchikus felépítéssel, míg mi Magyarországon csupán egy közel kétszáz fős KKV-ként működtünk, a “nagy elefánthoz képest kisegérként”. Mind a nemzeti kultúránk, mind a szervezeti kultúránk eltérő volt.
Mivel a vállalatok vezetése a legtöbb esetben több ország képviselőiből áll, különböző kulturális háttérrel rendelkező munkatársak között elkerülhetetlenek az ebből fakadó nézeteltérések, hiszen a viselkedések, a döntéshozatali eljárások is általában eltérőek. Ha a kulturális háttérből fakadó különbözőségről beszélünk a gazdasági életben, nem elegendő csupán a nemzeti különbözőségekre gondolnunk, figyelembe kell vennünk az együttműködéseket befolyásoló vállalati, szervezeti kultúrákat is. Nemcsak egy nemzet rendelkezik kulturális háttérrel, amely befolyásolja a nemzet tagjainak viselkedését, magatartását, gondolkodását, hanem vállalati környezetben az egyén gondolkodására és viselkedésére hasonló hatással és befolyással van az adott szervezet kultúrája is. Ez a kettő folytonos kölcsönhatással van egymásra, míg egy vállalat szervezeti kultúráját nagymértékben befolyásolja az adott ország nemzeti kulturális háttere, a vállalat nemzetközi együttműködéseinek minőségét pedig a szervezeti kultúra határozza meg.
KULTURÁLIS SOKK
Egy csoportban tanúsított viselkedésünk kulturális tudásunk szerint alakul. Ez az a tudás, amely elsősorban nem kulturális tények és követendő normák ismeretén, hanem a mögöttük rejlő indokok és összefüggések megértésén alapszik, mind az idegen- mind a saját kultúra tekintetében. Ha valaki egy számára idegen környezetbe, csoportba kerül, akkor érheti az a „kulturális sokknak” nevezett pszichológiai irányvesztés, bizonytalanság, nyugtalanság, szorongás, feszültség, amelyet az egyén egy idegen kultúrába való beilleszkedés során, az általa korábban megszokott jelek és szimbólumok elvesztése következtében érez. A sokk időtartamában az egyén döntési- és ítélőképessége, így hatékonysága az idegen kultúrában nagymértékben csökken, ezért a sikeres beilleszkedéshez elengedhetetlen a sokk hatásainak feldolgozása.
UTAZÁS A KULTÚRÁK MÉLYÉRE – publikációm
2009-ben végeztem el Budapesten a tudásmenedzsment alapú üzleti coaching képzést. A Baracskai Zoltán – Mérő László – Síklaki István – Velencei Jolán – Nahalka István által létrehozott coach iskola egy szakdolgozat megírásával zárult. A diplomaosztónk után az Üzleti-Coach Alumni Egyesület a legjobbnak ítélt szakdolgozatokat újraszerkesztett formában az „Ezerarcú coaching” tanulmánykötetben adta ki az. A kötet célja többek között az is volt, hogy az akkor még gyerekcipőben járó coachingot népszerűsítse és bemutassa annak sokszínűségét. Mivel az én, az interkulturális coachingról szóló munkám is a kiválasztottak között volt, így ezt tartom első coach témájú publikációmnak. Az Utazás a kultúrák mélyére című írásomat itt elolvashatja.
Interkulturális coachként olyan összetett, többirányú támogatást és figyelmet biztosítok, amely segít megteremteni azt a bizalmi környezetet, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosabban és megújult szemlélettel nyisson ablakot a megváltozott világra.
Vegye fel velem a kapcsolatot!
Egy ingyenes ismerkedő beszélgetés keretében kiderül mindkettőnk számára, tudunk-e együtt dolgozni azon, hogy Ön megtalálja a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyek a problémával való szembesüléskor felmerülnek.
